Remélhetőleg egyszer eljutunk oda, hogy nem lesz beszédtéma a HPV!

A HPV (humán papillómavírus) előfordulásáról manapság egyre többet hallani. Dr. Sobel Gábor szülész-nőgyógyász szakorvos a vírussal kapcsolatban osztotta meg gondolatait. Beszélt a HPV előfordulásáról, az oltás fontosságáról, és azt is kiemelte, hogy mit lehet tenni akkor, ha már előrehaladott a fertőzés. 

A HPV olyan hárombetűs szó, amelyet mostanában egyre többet hallunk, hiszen ez a női méhnyakrák egyik okozója, ráadásul az is kiderült, hogy nem csak a nőket, hanem a férfiakat is érinti.  Egyre inkább előtérbe kerülnek a HPV-vel kapcsolatban a férfiak is, ugyanis bebizonyosodott, hogy nemcsak hordozhatják a vírust, hanem meg is fertőződhetnek tőle. Férfiak esetében a HPV okozta betegségek közül a leggyakoribb a fejnyaki daganat, de a péniszen, az ánuszon, és egyéb helyeken is megjelenhetnek a fertőzés okozta tünetek. Svédországban a probléma megoldására államilag bevezették az oltás felvételét, illetve a szűréseket mindkét nem számára, és azt tűzték ki célul, hogy 2026-ra eliminálják a HPV okozta megbetegedéseket. Ausztrália volt azonban az élenjáró az oltás, valamint a szűrések bevezetésében, így 2025-re jelentős csökkenést értek el a megbetegedések területén, amelyeket 2030-ra szeretnének teljesen eliminálni. Ez egy olyan pozitív irány, amelyet egyre több ország is célként tűzött ki. A felmérések szerint azokban a populációkban, akik megkapták az oltást a méhnyakrákot megelőző állapotokban 80 %-os csökkenést írtak le.

Mire jó az oltás?

Az oltás nem kifejezetten a HPV vírusfertőzés ellen véd, hanem megakadályozza a CIN3 (szövettani fokozat), vagyis a daganatos elfajulás kialakulását. Ha az érintett felvette az oltást, akkor, ha be is jut a vírus a szervezetébe nem képes olyan mértékű osztódásra, hogy beindítsa a daganatos elfajulást. Tudni kell a HPV-ről, hogy nem kerül be a vérbe, ezért az immunrendszer nem ismeri fel, mit kellene tennie, és nem aktivizálódik. A HPV sajátossága, hogy el tud bújni az immunrendszer elől. A szervezetünknek vannak védekező mechanizmusai, ez az immunrendszer, itt nagyon fontos szerepe van a fehérvérsejteknek azon belül is a CD8 limfocitáknak. Ezek azok a sejtek, amelyek képesek a fertőzött, daganatos sejteket elpusztítani. Viszont a HPV képes blokkolni ezeket a sejteket, vagyis a sejtek aktivitását és termelődését is. Ez az, ami végül is elvezet a rákmegelőző állapothoz, vagy daganatos megbetegedéshez.

Javuló a tendencia

Dr. Sobel Gábor elmondta, hogy a HPV nagyon gyakori, sok a hordozó, aki esetleg nem is tudja, hogy fertőzött. Elmondható, hogy ha valakinek volt már három szexuális kapcsolata, akkor szinte biztos, hogy megfertőződött a HPV-vel. Tegyük fel, hogy 100 olyan nő, aki a húszas éveiben jár, megfertőződik HPV-vel, akkor közülük mindenféle kezelés és szűrés nélkül a negyvenes éveikben körülbelül 8-10 főnek lesz súlyos rákmegelőző állapota vagy méhnyakrákja. A felmérések alapján világszerte (2018-as adat) 11,7%, míg Magyarországon 11,2% a HPV-vel fertőzöttek száma.

Tudni kell, hogy vannak olyanok, akiknek a szervezete nem tudja legyőzni a HPV-t, valami gond van az immunrendszerükkel, ezért nem is lesznek képesek megszabadulni a fertőzéstől. Azért, hogy a HPV ne okozzon nagyobb problémákat, bevezették az oltást, ami oltás a fiatalok körében igen hatékony, főleg azoknál, akik még nem találkoztak a HPV-vel. Ez azért lehetséges, mert a fiatal szervezet, amely még nem volt HPV fertőzött, jobban reagál az oltásra. Később, idősebb életkorban is van hatása, pl. a 30-40 éves korosztálynál, ám ilyenkor már nem 100%-ban reagál a szervezet. Ha már valaki megfertőződött, akkor is javasolt oltani, mert elkaphat egy másik típust, illetve önfertőződhet is. Az oltás abban tud segíteni, hogy a fertőzés az egyik sejtcsoportról ne jusson át egy másikra.

Magyarországon a fiatalok oltottsága kimondottan jó, a hölgyeknél 80% fölötti, a fiúknál 70-80% között van, ez a százalékos arány igen jó az európai számokat tekintve. Ugyanakkor a szűrés nehéz téma, mert nem tudunk tűpontos adatokat. Most, hogy a szűrés központi lett, jóval átláthatóbbak lesznek az adatok. Jelenleg viszont nálunk még alacsonyabb az átszűrtség, mint pl. a svédeknél. A hölgyek valamiért még mindig nem járnak olyan gyakran szűrésre, mint kellene. Dr. Sobel Gábor szerint még sok feladat van, hogy a jelenlegi állapotok valóban javuljanak.

Oltás és szűrés – Mindkettő kell!

Attól függetlenül, hogy valaki be van oltva a szűrés is elengedhetetlen. Magyarországon a méhnyakrákszűrés a hölgyeknél a szexuális élet megkezdését követő 1 év múlva, vagy 21 év felett ajánlott. Protokoll szerint három évente javasolt a szűréseken részt venni, de a doktor úr szerint ezt évente kellene megtenni. A méhnyakszűrés mellett, 40 év felett mammográfia, 35 év felett a mell ultrahangos vizsgálata is fontos az egészség megőrzésében, a megelőzésben és persze az önvizsgálat is elengedhetetlen része az öngondoskodásnak.

A doktor úr szerint a fiatalok (ezen belül a fiatal férfiak) sokkal egészségtudatosabbak, mint az idősebb korosztály. Ők már ebben nőnek fel, talán még az életmódváltoztatás kapcsán vagyunk kissé elmaradva, ezen a területen van hová fejlődni.

A fiatalok utánanéznek az interneten, hogy mi lehet az alapprobléma, milyen kezelési lehetőségek vannak, és már igénylik is, hogy orvosukkal egyeztessenek erről. Megváltozott az orvos-beteg kapcsolat, sokkal bizalmibb az egész. Az idősebbek még jobban igénylik a teljeskörű felvilágosítást, de már ők is egyre tájékozottabbak.

Mi a teendő, ha nagy a baj?

Dr. Sobel Gábor elmondta, hogy ha valakinél CIN3-at állapítanak meg, akkor azért tudni kell, hogy annak is van regressziója, azaz visszafejlődhet CIN2-be, de ezt általában nem várják meg, mert a 70-80%-a átalakul daganatos betegséggé, és ezt szeretnék megelőzni. Ilyenkor műtét következik, kúp-kimetszést végeznek, azaz kúp alakú szövetet távolítanak el a méhnyakból. A patológus pedig megállapítja, hogy valóban beigazolódik-e a CIN3.

Ha terhesség alatt derül ki, hogy súlyos mértékben HPV-vel fertőzött a kismama, akkor nagymértékben befolyásolja a követendő eljárást, hogy van-e invázió, vagy nincs. Ha nincs, akkor várnak a terhesség végéig, ha van, akkor terhesség idején is meg kell ejteni a kezelést.

A jövőre nézve Dr. Sobel Gábor szerint mindenki mindent megtesz, hogy megvalósuljon a kitűzött cél, hatalmas összefogás van abban, hogy a HPV fertőzésből ne alakuljon ki méhnyakrák, vagy egyéb daganatos megbetegedés. Remélik, hogy el tudnak érni olyan eredményt, hogy nem kell majd erről beszélgetni.

Dr. Jármi Hilda